Eltérő tanulási képességekkel rendelkező tanítványaink másképp működnek, más az információfeldolgozási módjuk, másképpen értenek meg, és raktároznak el emlékezetükben dolgokat. Ezzel azonosulnunk kell. Átérezni nehézségeiket, hogy valóban segíteni tudjunk. Bizalomépítéssel, önbizalomtréninggel indítunk. Erre épülnek a multiszenzoriális, több érzékszervet bevonó információfeldolgozást elősegítő tanulási formák és memorizáló játékok.
1. Szerettesd meg vele a tantárgyat és szárnyalni fog!
A tanulás első titka: a motiváció. A nehézségekkel küzdő tanítványok számára alapvető az affektív tényező: azaz a pozitív érzelmek a tanár és a tantárgy iránt. Elsődleges pedagógusi feladatunk tehát a kudarcokkal terhelt iskolai múlttal érkező, magukat alábecsülő gyerekek önbizalmának tréningelése és velük a bizalmi kapcsolat kialakítása. Ezzel kapcsolatos a szorongások oldása és az olyan típusú személyes és közösségi hiedelmek ledöntése, mint például: ,,Nekem nincs nyelvérzékem!” vagy ,,A francia sokkal nehezebb, mint az angol!”.
2. Lassan, sokszor, keveset, viccesen!
Nálunk bevált a ráérős, lassú tanulás, ami nem jelenti azt, hogy nem pörgősek az óráink… Ám ha úgy alakul, nem sürgetjük a gyerekeket, lassúskodunk, elmélyedünk. Igen hasznos a hangos ismételgetés, a ,,túltanulás”: ha kell, százszor ismétlünk el egy-egy adag szót – mindig közösen, a gyermeket nem magára hagyva. Olykor lehunyt szemmel, relaxálva. Sohasem unjuk meg, mert együtt dolgozunk. A humor is alapvető: igyekszünk megtanulni a megtanulandót, de nem vesszük túlságosan komolyan sem a tananyagot, sem önmagunkat. Különösen nem a hibákat, hiszen tapasztalatból tudjuk: egy idegen nyelv esetében kellő kitartással minden beépül, ha eljön az ideje. Ha nehéz egy anyagrész, humorral oldjuk a feszültséget, vagy egy időre egyszerűen elengedjük a problémát, alszunk rá egyet, hogy legközelebb frissen újra megbirkózzunk vele.
3. Érdekes tálalás – falánk tanítvány
A tananyagot könnyebben megtanuljuk, ha az személyes jellegű. Mi például szeretünk életközeli elemeket beemelni a tanulásba. Ez történhet úgy, hogy úgy válogatjuk a szövegeket, hogy az a gyerekeknek érdekes legyen. A tiniknél örök téma a telefon, a chat, a net, a menő öltözködés, a shoppingolás és persze a szerelem… Olykor dalokkal tanítunk, de nem a mi kedvenceikkel, hanem azokkal, amelyeket a tanítványok hoznak nekünk. Egy kis trendi pop-rock és a motiváltság garantált. A személyes érintettség másik forrása lehet, hogy valódi, megfogható tárgyakat (reáliákat) integrálunk programjainkba. Egy idegen nyelv esetében bármely használati tárgy nagyszerű demonstrációs eszköz. Alapszinten szótanuláshoz, magasabb szinten szituációk, asszociációs játékok ösztönző motívumaként használjuk ezeket.
Segíts, hogy még több szülőhöz és pedagógushoz eljuthassunk tippjeinkkel, játékötleteinkkel! Lájkolj bennünket a Facebookon! Köszönjük. 🙂
4. Tanítás többféle érzéken keresztül
A szakirodalom nem győzi hangsúlyozni, és mi is tapasztalatból tudjuk, hogy a tanulás jóval hatékonyabb, ha az információ több csatornán, többféle érzékleti modalitáson keresztül érkezik agyunkba. Érdemes tehát keresni a lehetőségeket (nem csak diszlexiás gyerekeknél, de minden tanulónál!), hogy ne pusztán tanári előadás alapján, passzívan, auditív csatornán keresztül jussanak információhoz, hanem minél többféleképpen.
5. Memorizáljunk közösen!
A fentiekből is kitűnik, hogy mi nem csak feladjuk otthoni magolásra a szavakat, hanem közösen meg is tanuljuk a gyerekekkel, így nem érzik magukra hagyatva magukat a feladattal. A szókincs bevésésére egyszerű módszereket alkalmazunk. Körben ülve szótanulásra használható például a Pókháló játék.
A tábláról való memorizálás (lásd feljebb) nem csak nyelvtanulásnál működik jól, hanem más tárgyaknál is: történelemből pl. a legfontosabb kulcsszavak (események, uralkodók, stb.) kerülnek a táblára, ezeket jegyezzük meg együtt, majd tüntetjük el fokozatosan. Az eredmény bámulatos: a gyermek stabilan képes lesz hosszú távon is felidézni az így megtanultakat.
Diszlexiás tanulóknak sokat segít az, ha valami meghökkentő, furcsa dologgal asszociálnak pl. egy idegen ,,bemagolandó” szó esetében. Az asszociálást önmagában is élvezik, hiszen bevonva érzik magukat saját tanulásukba és bármely ,,őrült” megoldás jó, ha az nekik beválik. Ilyen lehet például az, hogy az idegen szó magyar megfelelőjéhez keresünk ,,memóriafogast”: pl. az angolban ,,fehérre írunk” (white – write hasonló hangzása segít), ,,pirosat olvasunk” (read – red hasonló hangzás), kicsit furcsább, de jól bevált asszociációk pl. a throw igére: a trollok sziklákat dobálnak (:); vagy drága autót vezetünk (drive – drága); pay: (mindig a pasi fizet, pay-pasi); burn: ,,odaégett a hamburgerem”; vagy bring: ,,ma bringóhintóval hoztak ide”. Bármennyire is hihetetlen, a módszer zseniálisan működik: ezek az asszociációk a legkétségbeesettebb tanítványainkon segítettek, és tették számukra sikerélménnyé a nyelvtanulást. Most már nem jelent számukra problémát akár több száz szó fokozatos, stabil elsajátítása. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezek a különös memóriafogasok egy idő után elhalványulnak és csak a releváns információk maradnak meg emlékezetünkben.
6. Tanítsd meg tanulni!
A gyerekek jó része még felső tagozatosként sem tud megfelelően tanulni. Mi tudatosan gondot fordítunk a tanulási technikák gyengéd átadására. Rávezetjük a gyermeket, hogyan tanuljon otthon önállóan. Jól jöhet néhány egyszerű tanács például arra vonatkozóan, hogyan tanulja meg a kiszótározott szavakat, vagy hogyan birkózzon meg egy-egy tankönyvrész elsajátításával és előhívásával. Fontos tudatosítani a szülőben és gyerekben egyaránt, hogy a memorizálásnak és tanulásnak megvan a maga technikája, amely kis erőbefektetéssel bárki számára elsajátítható. (Konkrét ötletekért lásd a Tanulási tippek oldalt hamarosan…) Komplex fejlesztés révén tehát a diszlexiás gyerekek is kibontakozhatnak és szép eredményeket mutathatnak fel.
Ajánlott irodalom:
Gyenei Melinda: Iskolai tanulás – tanulási képességek – fejlesztés, Iskolapszichológia 30., ELTE, 2007
Dr. Tánczos Judit: Nyelvtanulás és diszlexia, Pedellus, 2007
