Sokat hallunk manapság diszlexiáról, diszgráfiáról. Lássuk, milyen részképességek szükségesek az eredményes tanuláshoz!
Auditív figyelem, analízis-szintézis, differenciálás
A tanuláshoz elengedhetetlen a figyelem-koncentráció. Fontos, hogy a gyermek képes legyen kiemelni a hangkörnyezetből a releváns információkat, kihallani és követni a pedagógus beszédhangját a háttérzajban. Az auditív analízis-szintézis képessége azt jelenti, hogy képesek vagyunk az elhangzó szövegeket egységekre, részletekre bontani, illetve egységében is észlelni.
Ha ezen a téren hiányosságaink vannak, problémát jelent pl. a mondatok tagolása. Az auditív differenciálás problematikája is jellegzetes a nehezen tanuló gyerekeknél: nem észlelik a különbséget pl. hosszú és rövid magánhangzók közt. A téves beszédészlelés mellett gond lehet az auditív szeriális memória, vagyis hallási sorrendemlékezet hiányossága, pl tollbamondáskor.
Vizuális figyelem, lényegkiemelés, analízis-szintézis
A vizuomotoros koordináció a szem-kéz összehangolása
Csakúgy, mint a hallott információk befogadásánál, a látás esetében is igen fontos a figyelem-koncentráció és a látással összefüggő lényegkiemelés (diszkrimináció) képessége: például, amikor a tanár a táblára jegyzetel, vagy amikor szöveget olvasunk. Kiemelt fontosságú a részekre bontás és összekapcsolás képessége írásnál és olvasásnál. Eltérő tanulási képességű gyerekeknél szembeszökő a vizuális differenciálás defektusa: a gyerek összekeveri a hasonló betűket, mert nem tudja tisztán megkülönböztetni azokat.
Ehhez kapcsolható a vizuális szerialitás problematika.
Intermodális integráció
Ha ez a képesség nem megfelelő, a gyermek nehezen tud összekapcsolni kétféle észlelési csatornán érkező információt, pl. a hallott beszédhangot (fonémát) a látott betűvel (grafémával). A probléma írásnál és olvasásnál egyaránt jelentkezik.
Téri tájékozódás
A megfelelő minőségű olvasás és írás alapfeltétele a jobb és bal irányok és különböző viszonyulások ismerete. Fejlesztéskor érdemes elsőként a stabil testtudat kialakításával kezdenünk, hogy a gyermek a saját testén automatizálja az irányokat. Ha ez megy, szilárd ismeretekkel már a papírlapra, azaz síkba való transzformálás sem fog annyi nehézségbe ütközni.
Pszichomotoros tempó
A tanulás, az információk bevésésének tempója diszlexiás gyerekek esetében jóval lassúbb az átlagnál, és ezt tanuláskor figyelembe kell vennünk. A velük foglalkozó szakembereknek és szülőknek tudatosan az idő többszörösét kell fordítaniuk egy-egy tananyagrész vagy pl. idegen nyelvek esetében a szóanyag elsajátítására, egy adott szöveg értelmező olvasására vagy akár az írásra. Ha a gyermeket nem sürgetik és kényelmes tempóban, a részleteken eltűnődve tanulhat, eredményei látványosan javulnak, magabiztosabban teljesít.