Az élménypedagógiában a résztvevők egy valószerű problémát oldanak meg közösen mesébe ágyazva – miközben megtapasztalják gyengeségeiket, erősségeiket, reakcióidejüket, rugalmasságukat vagy éppen rugalmatlanságukra.
Az élménypedagógia a kooperatív módszertannal rokon, hasonló módszerekkel, de a kiemelt cél nem tantárgyi, inkább személyiségfejlesztő és közösségépítő jellegű, ahol az érzelmi intelligencia, valamint a társas készségek és önismeret fejlesztése áll a középpontban. Az élménypedagógiai foglalkozások csoportmunkában zajlanak és intenzív jelenlétet, kommunikációt, tudásmegosztást kívánnak meg. Megtapasztalható tehát a csoporthatás annak minden előnyével és hátrányával.
Az ember elevenébe vág: valami olyasmire döbbent rá, amit nem tudtál magadról. Rejtett képességeidet és félelmeidet mutatja meg számodra.
Egy élménypedagógiai feladat során felmerülő kérdések:
- Mennyire vagyok befolyásolható?
- Képes vagyok-e nézőpontot váltani?
- Váratlan helyzetekben feltalálom-e magam?
- Milyen megküzdési módokat alkalmazok nehéz helyzetekben?
- Képes vagyok befolyásolni másokat?
- Ki merek állni saját véleményem mellett?
- Hogyan működöm csapatban?
- Tudok együttműködni?
- Versengő, együttműködő vagy meghunyászkodó-e a viselkedésem?
- Mennyire bízom magamban?
- Mennyire bízom másokban?
- Tudok-e alkalmazkodni?
Komfortzóna, tanulás és pánik
Az élménypedagógia három kulcsfogalma a fenti 3 szó. A cél az, hogy kimozdítsuk a résztvevőket komfortzónájukból, aktivizálva problémamegoldó és társas képességeiket, konfliktuskezelési készségüket. Ha kényelmünkből kimozdítanak bennünket, valódi tapasztalati tanulás történik: vallja az élménypedagógia. A kihívás ugyanis – ha elég érdekes – ösztönzi az aktivitást, ám teljesítménykényszer nélkül. A cél az, hogy a tanulási zónában tapasztalás útján valódi tudások birtokába jussunk és fejlődünk. Ha a kihívás túlságosan félelemkeltő, pánikot érzünk, és ez megbénít bennünket. Az élménypedagógiának nem célja a pánikérzés kiváltása, ha a résztvevő így érez, azonnal kiléphet a szituációból. Az azonban bizonyos, hogy minél többet feszegetjük határainkat, minél több mindent megtapasztalunk, annál jobban tudunk helyt állni nehéz helyzetekben is.
