,,Életünk legjobb pillanatai nem a passzív, befogadó, pihenéssel töltött perceink… A legjobb pillanatokat általában akkor éljük meg, amikor testünkkel-lelkünkkel azon igyekszünk, hogy képességeink legjavát nyújtva, tudatos erőfeszítéssel teljesítsünk egy kihívást jelentő, értékes dolgot.”
A boldogság titka…
A boldogság kutatása manapság trendi. Már-már szexi…
Vagy a boldogság maga lenne szexi?
A pozitív pszichológia a boldogság, a maga teljességében megélt élet kutatását tűzte ki céljául. Egészen friss ága ez a pszichológiának, amely nem az emberi esendőségre, üzemzavarokra figyel, hanem arra, ami jól működik bennünk. Az emberi lélek szépségeire, a bennünk rejlő lehetőségekre irányítja a figyelmet. Hol máshol is virágozna egy ilyen pozitív szemlélet, mint Amerikában, ahol ma már az egyetemeken – így a Harvardon – Martin Seligman és Csíkszentmihályi Mihály nyomdokain haladva seregnyi kutató tanítja-keresi az életöröm titkát.
A boldogság hálás és ihletet adó téma. Nem csak pszichológusként: egyszerű halandóként is. Hát nem izgalmas időre-időre feltenni magunknak a legegyszerűbb (s egyszersmind legbonyolultabb) kérdést: miért és hogyan élek? S ha már itt vagyok a világban, vajon betöltöm küldetésemet? Céljaim hajszolása közepette valóban elégedettnek mondhatom magam? Egyáltalán: mit jelent ez a szó számomra: „boldogság”? Vágyom-e rá valójában? Teszek-e érte minden nap? Vagy hagyom, hogy betemessen a napi rutin, a panasz, a rosszra fókuszálás? Talán rám is igaz, hogy a boldogság elérését egy távoli időpontra tolom el? Csak látszatra könnyű kérdések ezek…
S ha már a Harvardot emlegettük: január első napjaiban, az ünnepek utáni kissé csüggedt napokban jelent meg egy cikk a boldogságról a HR Portálon. Paul Pahil, Magyarországon élő brit pozitív pszichológus készített interjút egy anyai ágon magyar származású fiatal boldogságkutatóval, Tal Ben-Shaharral a Harvard Egyetemről. A két elhivatott szakember találkozásából egy cikk született. Egy őszinteségében inspiráló cikk, amelyben a szimpatikus „boldogság guru” pontokba szedve sorolja a boldogság receptjét:
Légy emberi: fogadd el tökéletlenségeidet; találj olyan tevékenységeket, amikben igazán jó vagy és merülj el bennük; csinálj kevesebb dolgot, de azt szívvel-lélekkel; mozogj és aludj rendesen; tölts sok időt azokkal, akiket szeretsz.
Csupa egyszerű javaslat, amelyek éppen egyszerűségükben hitelesek, megvalósíthatók és igazak. Tal legfontosabb üzenete: a boldogság a tudatállapotunktól függ. Attól, hogyan 
fogadjuk be tudatunkba és értelmezzük a valóságot. A mentális energiáink fókuszálásával teremtjük magunk számára a valóságot. Az a bizonyos pohár már rég nem üres vagy félig teli… A poharadat te magad töltöd meg olyan itallal, amilyennel csak szeretnéd… Italodnak te adsz ízt, illatot. Te fűszerezed, te töltöd meg gyümölcsökkel és mézzel… Elkészítheted belőle a világ legcsodásabb egzotikus smoothie-ját, zöld teáját vagy kristálytiszta (élet)vízét… Feltéve, ha van bátorságod és energiád az alkotáshoz. Ha úgy tetszik, életed elixírjének megalkotásához…
S hogy miért kellenek a hasonló cikkek? Felmelegítik a lelkünket… Harmonikus életszemléletre tanítanak: egy bölcsebb attitűdre, amire oly nagy szükségünk van. Segítenek újra és újra felébreszteni bennünket a passzivitásból. Segítenek újra rácsodálkozni azokra az apró örömforrásokra, amelyek közelebb lendítenek bennünket a „virulás” életérzéséhez. Már önmagában az is öröm, ha a témáról olvashatunk. Hát még, ha meg is éljük ezeket a kis „boldogságlöketeket”! Mert igen, boldoggá tesz, ha másokkal együtt vidámkodunk, ha elámulunk egy műalkotás szépségén vagy érezzük az ereinkben áramló adrenalint, ha segítünk egy rászorulón vagy éppen szerelmesek vagyunk…
Köszönjük, kedves pozitív pszichológusok, hogy segítetek egy kicsit jobban, egy kicsit másképp élni… Egy kicsit kivirulni…
A témában Paul Pahil indiai brit pszichológus, Fazekas Dóra tréner és Hotya Hajni tart inspiráló workhopot.